Máriagyűd
Bár a Villányi-hegység lábainál római kori út, és bor- illetve szőlőtermelés hagyományai felfedezhetők, a kegyhely első okleveles említése 1290-ből való, valószínűsíthetően az oszmán megszállásig működő kegyhelynek adhatott otthont a siklósi vár mellett fekvő település.
A közel 150 éves oszmán megszállás alatt (1543-1689) a kegyhely állapota leromlott, temploma előbb a kálvinista felekezet tulajdonába került, (1537-ben, Perényi Péter a siklósi vár urának áttérésével) lakossága a helyi protestáns felekezethez csatlakozott, emellett elnéptelenedett. 1689-ben a kegyhely a Ferences Rend kezébe került 1948-ig, a kezdeti időszakban a 1698. Kaproncáról Mária-szobrot hoztak a kegyhely számára.
1704-ben kuruc vezérek fosztogatása elől Siklós várába vitték. Innen ez év tavasza során Benua Henrik jószágkormányzó Eszékre menekíti. A mai napig is az esszéki ferences templomban látható. Nesselrode Vilmos Ferenc pécsi megyéspüspök a pápa felszólítására és jóváhagyásával adományozta a jelenlegi kegyszobrot Gyűd számára 1713-ban, a kegyszobrot díszítő ezüstpalástot 1784-ben készítették. 1739-ben a templomot kibővítették, ezzel egyidőben lerakták a ferences rendház alapjait, amit 1742-ben szenteltek fel.
ll. József császár 1788-ban bezáratta a kegyhelyet, az ennek kapcsán felvett jegyzőkönyvben: 302 váratlan gyógyulás, 106 mankó, 1724 ezüst emléktárgy, arannyal, ezüsttel átszőtt miseruhák, két mázsányi arany-ezüst tárgy szerepel. Ezek nagyobb részét elvitték.
VII. Pius pápa elismeri a kegyhelyet 1805-ben.
1835-ben megépült a gyóntató-udvar 10 gyóntatószékkel, majd 1860-ban a domboldalban elhelyezésre került a fájdalmas Szűzanya szobra. A századfordulóra és a magyarság 900 éves kereszténysége emlékére jubileumi feszületet állítottak fel a hegyen 1900-ban, Szeptember 8-án 25-30 ezer hívő élén Hettyei Sámuel pécsi püspök Pécsről gyalog zarándokolt ide és szentelte fel.
1918 és 1921 között a vidék szerb megszállás alatt élt.
1950-ben megszüntetik a szerzetes rendeket. A rendházból állami szociális otthonként üzemeltetik, 1958-ban a gazdasági épületből ideiglenes plébániát alakítanak ki.
1964. Papp László festőművész felújítja a templom belső terét, 1972-ben kezdődött a templom külső restaurálása, amely 1977-ben a zarándok hívek adományaiból felépült az új plébániaházzal, az 1978-ban megindult a barokk oltárok teljes felújításával, és az 1900-ban készült orgona felújításával nyerte el a kegytemplom máig látogatható alakját. 1981-ben teljes felújításban részesülnek a szabadtér épületei, a kálvária kápolnája és stációi.
A Máriagyűdi Sarlós Boldogasszony Kegytemplom, 2008-ban Basilica minor rangra emeltetett XVI. Benedek pápa által. 2015-ben pedig a Bazilika, és környéke 600 millió forint pályázati támogatásból újul meg.